ÚJSÁGÍRÓI NORMÁK
ÉS
ETIKA
norma: olyan szabályok és minták összessége, amellyel a legtöbb ember egyetért.
etika: azoknak az erkölcsi alapon álló meggyőződéseknek az összessége, amelyek segítenek a helyes és helytelen dolgok különválasztásában
Cambridge Dictionary
ki az, aki hazudna annak érdekében, hogy a családját megmentse egy tragédiától?
ki az, aki hazudna annak érdekében, hogy a családját jobb helyzetbe hozza?
ki az, aki hazudna egy másik családról annak érdekében, hogy a saját családját megmentse egy tragédiától?
ki az, aki hazudna egy másik családról annak érdekében, hogy a saját családját jobb helyzetbe hozza?
MI A JÓ?
MITŐL LESZ VALAMI JÓ?
KIVEL/MIVEL KELL JÓT TENNEM
Etika
Deontológia
Kategorikus imperatívusz (Kant)
Kontraktualizmus (Rawls)
Utilitarianizmus (Mills, Bentham)
Államerkölcs
Intellektualizmus
Pragmatizmus
Erkölcs és etika nem állandó, az idők során változnak
Emotizmus/Etikai szkepticizmus
Az erkölcsi előírások nem igazolhatók
Ha valaki azért nem tesz meg valamit, mert fél a következményektől, az nem erkölcsös
Az erkölcsinek mondott döntések racionálisak
Az erkölcsi ítéletek nem tényállások, hanem az állító emócióit fejezi ki
Konzekvencializmus
Mandeville: az ember nem azért jó, mert eredendően jó, hanem azért, mert rájött, hogy jót cselekedni racionális.
A CÉL = JÓT TENNI/HELYESEN CSELEKEDNI
ESZKÖZÖKET RENDELÜNK HOZZÁ
NÉHA EGYBEESIK AZ ERKÖLCSÖSSÉGGEL, NÉHA NEM
MI KÖZE ENNEK AZ ÚJSÁGÍRÁSHOZ?
Mit tennénk?
Van egy párt, amelynek politikájával egyetértünk. A párt egyik politikusáról terhelő bizonyítékok jutnak el hozzánk, amelyből világosan kiderül, hogy korrupt. Megírnánk-e abban a tudatban, hogy valószínűleg emiatt a párt elveszíti a választásokat egy olyan párttal szemben, amelyet kifejezetten kártékonynak tartunk?
Mit tennénk?
Az intézetünk egyik oktatójáról kiderül, hogy hallgatókat zaklat, de az intézet vezetése el akarja tussolni. Megírnánk-e az ügyet annak tudatában, hogy az eset olyan tanárokra is rossz fényt vet, akiket személy szerint nagyra tartunk és szeretünk, és az esetet be lehet tolni abba a narratívába, hogy "ezek ilyenek"?
Normatív (előíró) elmélet
Milyennek kellene lennie a médiának?
Mik az elvárások vele szemben?
Milyen eszközökkel lehet ezt elérni?
1956
| Kérdés | Tekintélyelvű | Libertárius | Társadalmilag érzékeny | Szovjet-kommunista |
|---|---|---|---|---|
| Mikor, hol alakult ki? | 17. század, Anglia | 18. század, Anglia, USA | 20. század, USA | 20. század, Szovjetúnió |
| Miből vezethető le? | A király vagy a kormány abszolút hatalmából | A racionalizmusból és a természeti jogokból | A sajtószabadság ideájából | A marxizmus-leninizmusból |
| Mi a célja? | Az uralkodó, a vezető, a kormány vagy az állam támogatása | Tájékoztatás, szórakoztatás, az igazság keresése és a hatalom ellenőrzése | Tájékoztatás, figyelemfelhívás, ügyvitel, kiállás | A diktátor támogatása |
| Kinek van joga? | Akik rendelkeznek a király jóváhagyásával | Akik rendelkeznek elég anyagi erőforrással | Akinek mondanivalója van | Akik lojálisak a vezetőhöz |
| Ki irányítja? | Az uralkodó, a kormány | Önszabályozó mechanizmusok, független bíróságok | Közösségi szabályozás, etika | A megfigyelés, megfélemlítás, besúgás, gazdasági és politikai ellehetetlenítés |
| Mi tilos/tiltott? | A hatalom bírálata | Rágalmazás, becsületsértés, szeméremsértés | Támadás a köz- és a magánérdek ellen | A vezető vagy a kormány bírálata |
| Tulajdonosi szerkezet? | Vegyes köz- és magántulajdon | Magántulajdon | Vegyes köz- és magántulajdon | Többnyire állami tulajdon |
| Mi a lényege? | A kormányzati politika hatékonyságának növelése | A hatalom ellenőrzése | A társadalmi érzékenység erősítése | A sajtó a hatalom eszköze, fegyvere |
Kritika
- A modernitás és az észak-atlanti, angolszász sajtó idealizálása
- A semleges őrkutya-újságírás idealizálása és romantizálása
- A média szereplői ugyan normatívan gondolkodnak, de máshogy cselekszenek
- Nincsenek homogén médiarendszerek
Deskriptív (leíró) elmélet
Milyen valójában?
Miért különbözik az elvárásoktól?
2004
2015
| Dimenzió | Mediterrán/polarizált-sokszínű modell | Észak- és közép-európai demokratikus modell | Észak-atlanti liberális modell |
|---|---|---|---|
| Hol? | Franciaország, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Portugália | Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Svájc, Norvégia, Svédország, Hollandia, Franciaország | Nagy-Britannia, USA, Írország, Kanada |
| Sajtópiac jellemzői? | alacsony példányszámok, elit- és politikaorientált | korán kialakult tömegsajtó, magas példányszámok | Korán kialakult tömeg- és bulvársajtó, közepes eladott példányszámok |
| Politikai paralellizmus? | Jelentős politikai befolyás, erősen véleményterhelt újságírás, kormányzati befolyás | Erős pártsajtó-hagyományos, sokszínűség, semleges kereskedelmi média, autonómia | Semleges bulvársajtó, tájékoztató jellegű újságírás, sokszínűség, autonómia |
| Szakmaiság mértéke? | Alacsony minőség, eszközszerű, szócsűszerű sajtó | Magas fokú, intézményesült önszabályozó mechanizmusok | Magas fokú, nem intézményesült önszabályozó mechanizmusok |
| Az állam szerepe | Erős állami jelenlét, állami támogatás, hosszabb-rövidebb ideig tartó cenzúra | Erős állami jelenlét és szabályozás, erős közszolgálati média, állami sajtóalapok a finanszírozásban, a sajtüszabadság tiszteletben tartása | Piaci alapú média, de erős közszolgálati média Nagy-Britanniában és Írországban |
Kritikák
- Nyugati fókuszú
- Indokolatlan túlysúlyban van a nyomtatott sajtó és az oknyomozó újságírás
- Túl sok a kivétel a koherensnek gondolt kategóriákon belül
- Alpiacok különféleképpen működnek még egy országon belül is, így nagyon nehéz rendszert alkotni belőlük
| Dimenzió | Hibrid-liberális | Átpolitizált | Átmeneti | Tekintélyelvű |
|---|---|---|---|---|
| Hol? | Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia | Magyarország, Horvátország, Bulgária, Románia, Szerbia | Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Moldova, Ukrajna | Oroszország, Fehéroroszország |
| Főbb jellemzők | - Stabil, magas pontszám a demokrácia és médiaszabadság-rangsorokban - Stabil politika - Erős, államtól független piac - Sok multinacionális szereplő - Politikai függetlenség |
- Csökkenő pontszámok a rangsorokban - Erős pártsajtó - Erősödő politikai és kormányzati befolyás - Alacsonyabb demokratikus elköteleződés - Gyenge újságírói normák, magas fokú elfogultság - Oligarchizáció |
- szegény országok - alacsony pontszámok - politikai instabilitás - gyenge ellenzék - oligarchatulajdonlás - erős összefonódás a politikai és gazdasági elittel - kevés független szereplő az "ellenzék" szerepében |
- Újságírók megfigyelése, megfélemlítése - fizikai erőszak - cenzúra - a gazdaság és politika összefonódása - nincs független médiaszereplő - erős állami, kormányzati kontroll |
2001
1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése
2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie
3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság
4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír
5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia
6. Helyet kell adnia a nyilvános kritikának és a kiegyezésnek
7. Törekednie kell arra, hogy a jelentős dolgokról érdekfeszitően tudósítson
8. A hírekről átfogóan és arányosan kell tudósítania
9. Az újságíróknak hagyni kell, hogy a saját lelkiismeretük szerint dolgozzanak
10. Az állampolgároknak vannak jogaik, de van felelősségük is.
1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése
2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie
3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság
4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír
5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia
1. IGAZSÁG
2. FÜGGETLENSÉG
3. PÁRTATLANSÁG/OBJEKTIVITÁS/KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG
4. EMPÁTIA/ÉRZÉKENYSÉG
5. ÁTLÁTHATÓSÁG/ELSZÁMOLTATHATÓSÁG
DILEMMÁK
Az igazság mint probléma
Igazság = egyedülálló, drága megtudni
Újságírói igazság = a lehető legközelebb jutni
Hazugság = Nagyon könnyű ezerfélét hazudni ugyanarról a témáról és a hazugság ingyenes. Jól hazudni nehéz, mert tudni kell az igazságot.
Bullshit = Nem kell tudni az igazságot hozzá
Normatív elvárások
vs.
Gyakorlat
1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése
2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie
3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság
4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír
5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia
6. Helyet kell adnia a nyilvános kritikának és a kiegyezésnek
7. Törekednie kell arra, hogy a jelentős dolgokról érdekfeszitően tudósítson
8. A hírekről átfogóan és arányosan kell tudósítania
9. Az újságíróknak hagyni kell, hogy a saját lelkiismeretük szerint dolgozzanak
10. Az állampolgároknak vannak jogaik, de van felelősségük is.
1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése
2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie
3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság
4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír
5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia
Hanitzsch & Vos
Hanitzsch & Vos
Hanitzsch & Vos
Köszönöm a figyelmet!