Válaszok Dr. Borkovits Tamás kérdéseire

Csillagközi anyag és csillagkeletkezés a Naprendszer néhány kiloparszekes környezetében

Fehér Orsolya

doktorjelölt

2018. május 28. Doktori védés, Budapest

1. kérdés: A 3. fejezetben a TMC-1 területén belül elhelyezkedő egyes felhők kapcsán a porhőmérsékleteket tizedkelvines pontossággal adja meg. Mennyire reálisak ezek az ennyire pontos hőmérséklet értékek? Mennyire megbízhatóak azok a helyenként empirikus, illetve félempirikus formulák, amelyeket a különféle hőmérsékletek illetve egyéb mennyiségek kiszámítására használt?

Por-hőmérséklet hibája:

• tartalmazza: eredeti Herschel SPIRE képek kalibrálási hibája, módosított feketetest-függvény illesztésének hibája
• egyéb hibák: egyetlen hőmérséklet-komponens illesztése, adott infravörös spektrálindex használata, előtér/háttérstruktúrák levonása

Hidrogén oszlopsűrűség hibája: ezek + por opacitás együttható

Molekulavonalas mérésből származó mennyiségek:

• optikai mélység, nem LTE, feltételezett relatív gyakoriság

2. kérdés: A dolgozat 86. oldalán egy FUor-t mások nyomán II. osztályú és I. állapotú csillagként jellemez. A fiatal csillagok osztályba sorolását a bevezető fejezetben ismerteti ugyan, de állapotokról nem ejt szót. Kérem a Jelöltet, ismertesse ez utóbbi besorolást is! 

Robitaille és mtsai (2006):

• fiatal csillagok IR többlete általi osztályozás (Adams+ 1987, Greene+ 1994): spektrálindex ~ fejlődési állapot, de: inklináció, vörösödés...
• modellcsillagok hálózata: csillagtömegek és fejlődési állapotok széles skálája + inklináció --> SED-ek
• állapotok: önkényes határok akkréciós és behullási ráták alapján, hogy az osztályokkal ~ megfeleltethetők legyenek

 

• 0. és I. állapot: nagyméretű behulló gázburok + korong
• II. állapot: opt. vastag korong és ritka maradvány gázburok
• III. állapot: opt. vékony korong

Válaszok Dr. Bagoly Zsolt kérdéseire

Csillagközi anyag és csillagkeletkezés a Naprendszer néhány kiloparszekes környezetében

Fehér Orsolya

doktorjelölt

2018. május 28. Doktori védés, Budapest

1. kérdés: Mi az asztrofizikai forrása az egyes izotopológok tömegarányának pl. a CO molekulánál, mennyire tekinthető állandónak az egyes izotóparányok? Milyen mechanizmusok és mennyire ronthatják az elméleti elképzeléseinket? 

CO: gáz fázisban keletkezik, stabil

• keletkezése árnyékolt helyeken: magas oszlopsűrűség <--> fotodisszociáció
• diffúz régió: C ionizált formában
• AV ~ 1,5: 12CO ön-árnyékolás, 13CO kevésbé hatékonyan (gyakoriság)
• AV = 2 - 5: por és növekvő gyakoriság: 13CO és C18O árnyékolás is

 

H2-hoz képesti relatív gyakoriság: felhőről felhőre változik, egy felhőn belül is

• AV > 5: kifagyás

 

2. kérdés: A 2.3.2 fejezetben a 2.2 ábrán (...) a becsült illesztett értékek eltérése az y=x szaggatott vonaltól szignifikánsnak tűnik, (...) Kérem elemezze ezt az ábrát és ismertesse a teljes statisztikai elemzés eredményét, ami alapján eldönthető, hogy valóban szignifikáns-e az eltérés!

lin. korr együttható 0.85

95% konf int: 0.75 - 0.92

N(H2)gáz:

[13CO]/[H2]= 10-6-al számolva
0,8+-0,1 jobban megfelel
 

magasabb N esetén eltérés:

- optikai mélység effektusok
(N(H2) gáz alulbecsült)
- kifagyás

- por spektrálindex megváltozása

3. kérdés: (...) a szub-filamentumok csoportosításánál az NbClust eljárással 9 csoportkeresési módszert futtatott le, majd ezek alapján a legtöbb index által javasolt felosztást fogadta el (...) mekkora különbség van pl. az indexek átlaga ill. a legtöbb index javasolta felosztásnak. Mennyire tartja/látja robosztusnak a csoportosítást? 

Fő célom:

• molekulafelhő-csomókeresési módszerek hibáinak kiküszöbölése
• előzetes tudás betáplálása nélkül stat. módszerekkel halmazkeresés
• egyetlen feltevésem: létező alegységek kb. egy irányban, N folytonosan változik, sebességek egy érték körül szórnak

9 módszer (hierarchikus módszerek + a k-közép)

klaszter érvényességi indexek (30)

• A k-közép felosztás: 11, teljes és centroid: 9, Ward2 és single: 8
• ezek közül k-közép, teljes, Ward és Ward2 igen hasonló 4 alegység
• többi sikertelen

döntés: varianciák és súlyozott varianciák

• McQuitty a legkisebb
• utána k-közép

robosztusság:

• értékelhető eredmények többségében megjelenik 2 rész a gerincen + F3
• pl. CLUMPFIND is
   

​bizonytalanság: kül. dimenziókban mért távolságok összehasonlíthatósága

4. kérdés: A 4.2.3 fejezetben hogyan befolyásolja az analízist az előtéri csillagok pontatlan eltávolítása? Milyen hatással van pl. a kék csillagok túlzott levonásának a por meghatározására? 

Előtércsillag felületi sűrűség:

• szín-szín diagram és szín-hisztogram diagram alapján
• nagy területen konstansnak mondható
• a nagy extinkciójú részek teljes felületi sűrűségével megegyezik --> itt jó biztonsággal levonjuk így az előtércsillagokat
• külső részeken nagyobb bizonytalanság de a csillagok < 14% előtércsillag itt: kis hiba
• túlvonás: vörösebb medián szín mint a valóságos: nagyobb extinkció

5. kérdés: Az 5.3 fejezetben a rádióadatok esetén pl. az 5.6 bal alsó ábrán a V2493 Cyg képe számomra úgy tűnik, hogy struktúrát mutat. Kérem mutassa be és elemezze ennek az ábrának a 2D teljesítmény spektrumát (logaritmikus teljesítmény skálán)! Mennyire befolyásolja az ott látható véges felbontóképesség az eredményeket? 

C18O integrált intenzitás

látszik struktúra

 

Teljesítmény spektrum: mely térbeli frekvenciákon érkezik jel

• belül alacsony frekvenciák

 

​kiterjedt emisszió + kis struktúrák

(1D: 40-60 pixel közötti csúcs)

 

interferometrikus megfigyelés Fourier-transzformáltja:

• visszakapjuk a vizibilitások eloszlását az uv-térben (ívek) + zaj
• felbontás is ebből következik
• 1D esése 140 pixel körül: a legnagyobb bázisvonalak

6. kérdés: Az egyes fejezetek végén található kitekintésekben olyan mérésekről ír, amelyek esetleg a dolgozat elkészülte óta már elvégzésre kerültek. Kérem ismertesse, ha rendelkezésére áll ilyen új eredmény, különösen, ha a tézisekhez kapcsolódik! 

TOP-SCOPE együttműködési ammónia mérései

NOEMA pályázat a gázburok/korong határának felbontására

IRAM 30m spektrumvonal tár - kémiai elemzés