Médiarendszerek és újságírói szerepek
Bátorfy Attila
Médiarendszerek
1956
2004
2015
Siebert-Peterson-Schramm - Four Theories of Press, 1956
Kérdés | Tekintélyelvű | Libertárius | Társadalmilag érzékeny | Szovjet-kommunista |
---|---|---|---|---|
Mikor, hol alakult ki? | 17. század, Anglia | 18. század, Anglia, USA | 20. század, USA | 20. század, Szovjetúnió, Olaszország, Németország |
Miből vezethető le? | A király vagy a kormány abszolút hatalmából | A racionalizmusból és a természeti jogokból | A sajtószabadság ideájából | A marxizmus-leninizmusból |
Mi a célja? | Az uralkodó, a vezető, a kormány vagy az állam támogatása | Tájékoztatás, szórakoztatás, az igazság keresése és a hatalom ellenőrzése | Tájékoztatás, figyelemfelhívás, ügyvitel, kiállás | A diktátor támogatása |
Kinek van joga? | Akik rendelkeznek a király jóváhagyásával | Akik rendelkeznek elég anyagi erőforrással | Akinek mondanivalója van | Akik lojálisak a vezetőhöz |
Ki irányítja? | Az uralkodó, a kormány | Önszabályozó mechanizmusok, független bíróságok | Közösségi szabályozás, etika | A megfigyelés, megfélemlítás, besúgás, gazdasági és politikai ellehetetlenítés |
Mi tilos/tiltott? | A hatalom bírálata | Rágalmazás, becsületsértés, szeméremsértés | Támadás a köz- és a magánérdek ellen | A vezető vagy a kormány bírálata |
Tulajdonosi szerkezet? | Vegyes köz- és magántulajdon | Magántulajdon | Vegyes köz- és magántulajdon | Többnyire állami tulajdon |
Mi a lényege? | A kormányzati politika hatékonyságának növelése | A hatalom ellenőrzése | A társadalmi érzékenység erősítése | A sajtó a hatalom eszköze, fegyvere |
Hallin és Mancini - Comparing Media Systems, 2004
Dimenzió | Mediterrán/polarizált-sokszínű modell | Észak- és közép-európai demokratikus modell | Észak-atlanti liberális modell |
---|---|---|---|
Hol? | Franciaország, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Portugália | Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Svájc, Norvégia, Svédország, Hollandia, Franciaország | Nagy-Britannia, USA, Írország, Kanada |
Sajtópiac jellemzői? | alacsony példányszámok, elit- és politikaorientált | korán kialakult tömegsajtó, magas példányszámok | Korán kialakult tömeg- és bulvársajtó, közepes eladott példányszámok |
Politikai paralellizmus? | Jelentős politikai befolyás, erősen véleményterhelt újságírás, kormányzati befolyás | Erős pártsajtó-hagyományos, sokszínűség, semleges kereskedelmi média, autonómia | Semleges bulvársajtó, tájékoztató jellegű újságírás, sokszínűség, autonómia |
Szakmaiság mértéke? | Alacsony minőség, eszközszerű, szócsűszerű sajtó | Magas fokú, intézményesült önszabályozó mechanizmusok | Magas fokú, nem intézményesült önszabályozó mechanizmusok |
Az állam szerepe | Erős állami jelenlét, állami támogatás, hosszabb-rövidebb ideig tartó cenzúra | Erős állami jelenlét és szabályozás, erős közszolgálati média, állami sajtóalapok a finanszírozásban, a sajtüszabadság tiszteletben tartása | Piaci alapú média, de erős közszolgálati média Nagy-Britanniában és Írországban |
Dobek-Ostrowska - Four Models in CEE, 2015
Dimenzió | Hibrid-liberális | Átpolitizált | Átmeneti | Tekintélyelvű |
---|---|---|---|---|
Hol? | Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia | Magyarország, Horvátország, Bulgária, Románia, Szerbia | Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Moldova, Ukrajna | Oroszország, Fehéroroszország |
Főbb jellemzők | - Stabil, magas pontszám a demokrácia és médiaszabadság-rangsorokban - Stabil politika - Erős, államtól független piac - Sok multinacionális szereplő - Politikai függetlenség |
- Csökkenő pontszámok a rangsorokban - Erős pártsajtó - Erősödő politikai és kormányzati befolyás - Alacsonyabb demokratikus elköteleződés - Gyenge újságírói normák, magas fokú elfogultság - Oligarchizáció |
- szegény országok - alacsony pontszámok - politikai instabilitás - gyenge ellenzék - oligarchatulajdonlás - erős összefonódás a politikai és gazdasági elittel - kevés független szereplő az "ellenzék" szerepében |
- Újságírók megfigyelése, megfélemlítése - fizikai erőszak - cenzúra - a gazdaság és politika összefonódása - nincs független médiaszereplő - erős állami, kormányzati kontroll |
Magyarország
Ki, mikor? | Elnevezés |
---|---|
Lázár, 1992 | Többpárti sajtórendszer |
Splichal, 1994 | Italianizáció |
Wyka, 2007 | Berlusconizáció |
Jakubowicz, 2008 | Mediterranizáció - vö: Hallin és Mancini 2004 |
Polyák-Urbán, 2013– | Foglyul ejtett |
Bajomi-Lázár, 2013 | Pártgyarmatosított |
Becker, 2013 | Vazallus |
Dobek-Ostrowska, 2015 | Átpolitizált |
Bátorfy, 2017 | Irányított |
Bajomi-Lázár, 2018 | Putyinizálódó |
Bajomi-Lázár, 2019 | Patrónusi-kliensi |
Bátorfy, 2019 | Tekintélyevűsödő - vö: Four Theories of Press |
Újságírószerepek
Kérdés | Semleges | Őrkutya | Aktivista | Propagandista |
---|---|---|---|---|
Hol | Anglia, USA | Anglia, USA | Franciaország, Oroszország | Szovjetúnió, náci Németország |
Célja? | Tájékoztatás, szórakoztatás | A hatalom ellenőrzése | Ügyintézés, figyelemfelhívás, képviselet | A hatalom, vagy politikai érdek szolgálata |
Jellemző műfajok? | Hír, infotainment, riport | Riport, tényfeltáró cikk | Tényfeltáró cikk, véleményvezérelt tényalapú cikk | Interjú, álhír, véleménycikk |
Ki fizeti? | Akik rendelkeznek a király jóváhagyásával | Akik rendelkeznek elég anyagi erőforrással | Akinek mondanivalója van | Akik lojálisak a vezetőhöz |
Mi tilos/tiltott? | - | Vélemény | Közösségi és egyéni érdek megsértése | A hatalom vagy politikai érdek képviselete, |
Mi tilos/tiltott? | A hatalom bírálata | Rágalmazás, becsületsértés, szeméremsértés | Támadás a köz- és a magánérdek ellen | A vezető vagy a kormány bírálata |
Médiatípusok | Bulvár, kereskedelmi tévé | Klasszikus nyomtatott sajtó, közszolgálati média, online média | Online média, blogok, | Többnyire állami tulajdon |
Financiális háttér? | Kereskedelmi hirdetés, példányszámeladás, kábeldíjak, befektetések | Kereskedelmi hirdetés, pályázatok, állam | Pályázatok, közösségi finanszírozás | Eltérített kereskedelmi hirdetések, állami hirdetések, állami megbízások |
Újságírótípusok
"A Népszabadság rögtön a puskák után jön, és így is kell neki dolgozni"
Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. január 25.-i ülésén
-
Az újságíró elsődleges kötelessége az igazság keresése.
-
Elsődlegesen az állampolgároknak tartozik lojalitással.
-
Az újságírás lényege a bizonyítás tudománya.
-
Az újságírónak kötelessége távolságot tartania azoktól, akikről ír.
-
A hatalom független őrkutyájaként kell szolgálnia a közt.
-
Fórumot kell biztosítania a nyilvános kritikának és a megegyezésnek.
-
Törekednie kell a fontos dolgokat érdekesen és relevánsan bemutatni.
-
A híreket részletesen és arányosan kell bemutatnia.
-
Az újságírónak használnia kell a személyes lelkiismeretét.
-
Az állampolgároknak ugyanúgy vannak jogaik és kötelességeik, amikor a hírekkel van dolguk.
Bill Kovach and Tom Rosenstiel - The Elements of Journalism, 2002
Lépcsőfokok | Angolszász | Magyarország |
---|---|---|
1. | Szakirányú egyetemi tanulmányok, journalism school | Főiskolai, egyetemi tanulmányok |
2. | Egyetemi lap, ösztöndíj | Helyi vagy országos lap (gyakornokként) |
3. | Lokális, regionális lap | 30-35 évesen sztárstátusz |
4. | Nagyvárosi, országos lap (gyakornok) | 15-20 év karrier |
5. | Sok munkahelyváltás, városváltás | pályaelhagyás |
6. | 40-50 év karrier | |
7. | Sztárstátusz, egyetemi katedra | |
8. | Szabadúszás |
Karrierkülönbségek
Bob Woodward (1943–)
-
Yale, jogi tanulmányok
-
Katonai karrier
-
1970 - Washington Post, gyenge cikkei miatt kirúgják két hét után
-
Montgomery Sentinel, helyi hetilap
-
1971 - Ismét Washington Post
-
1972 - Carl Bernsteinnel közösen nekiállnak a Watergate-ügyet feldolgozni
-
1973 - Pulitzer-díj
-
1974 - Nixon lemond
-
1974 - Megjelenik Az elnök emberei könyvben
-
1976 - Kijön a film, 8 Oscar-jelölés
-
Soha korábban annyian nem jelentkeztek újságírónak, mint akkor
-
2002 - Második Pulitzer-díj 2001. 9/11-es tudósításai miatt
-
Az iraki invázió során Bush mellé áll
-
Az Obama adminisztrációval több vitája is van
-
Kritikusai: túl sok névtelen forrás, szenvtelen stílus, több pontatlanság
Glenn Greenwald (1967–)
- Filozófiai, jogi tanulmányok
- Politikusnak készült
- 1994-2005 saját ügyvédi iroda, emberi jogi és alkotmányos kérdések
- 2005 - elkezd blogolni (Unclaimed Territory), egy évvel később a legjobb új blognak választják
- 2007 - Salon nevű lap, oknyomozás (NSA, anthrax)
- 2012 - Guardian
- 2013 - Snowden-ügy, CIA, lehallgatási botrány
- 2014 - The Intercept - Amerika egyik legjobb oknyomozó portálja, de többek szerint túl sok orosz titkosszolgálati forrásuk van
- Az Egyesült Államok egyik legjobb oknyomozója jelenleg
- Gyakran fellép előadóként, egyetemeken, konferenciákon
- Politikai kommentátor is
- Kritikusai: túl közel került Snowdenhez, nem volt vele elég kritikus
Boston Globe - Spotlight
- A Boston Globe nevű helyi lapnál külön oknyomozó csapat
- Be akarták zárni
- Új főszerkesztő 2001-ben, Martin Baron
- A csapat utolsó dobása
- A Bostoni Katolikus Püspökség szexuális zaklatásai után kezdenek el nyomozni
- 5 katolikus elöljáró belebukik a botrányba
- 2003-ban Pulitzer-díj
- 2015 - Spotlight című film, Oscar-díj
Stephen Glass (1972–)
- 1994 - A Pennsylvaniai Egyetem lapjának vezető szerkesztője, ahol Sabrina Erdely munkatársa
- Csodagyereknek tartják
- 1995 - The New Republic
- Emellett ír a Rolling Stone-nak és a Harper’s Bazaarnak
- Rendkívül népszerű újságíró lesz
- 1996 - első jelek, hogy valami nem stimmel az írásaival
- 1997-ben a második nyilvános levél egy cikkével kapcsolatban a pontatlanságai miatt
- 1997 május - A Republikánus Nemzetgyűlés elnöke kitalációnak nevezi a Spring Breakdown cikkét
- 1998- Hack Heaven - kitör a botrány, Glass nem is volt ott a konferencián
- Vizsgálat: Glass 41 cikkéből 27 tartalmazott kitalációkat, vagy az események meg sem történtek
- 2000 - jogi diploma
- 2003 - Önéletrajz
- 2003 - Film
- 2015 - Újra újságírás
ELTE MMI - Médiarendszerek, újságírószerepek
By Attila Bátorfy
ELTE MMI - Médiarendszerek, újságírószerepek
- 357