Médiarendszerek és újságírói szerepek

Bátorfy Attila

Médiarendszerek

1956

2004

2015

Siebert-Peterson-Schramm - Four Theories of Press, 1956

Kérdés Tekintélyelvű Libertárius Társadalmilag érzékeny Szovjet-kommunista
Mikor, hol alakult ki? 17. század, Anglia 18. század, Anglia, USA 20. század, USA 20. század, Szovjetúnió, Olaszország, Németország
Miből vezethető le? A király vagy a kormány abszolút hatalmából A racionalizmusból és a természeti jogokból A sajtószabadság ideájából A marxizmus-leninizmusból
Mi a célja? Az uralkodó, a vezető, a kormány vagy az állam támogatása Tájékoztatás, szórakoztatás, az igazság keresése és a hatalom ellenőrzése Tájékoztatás, figyelemfelhívás, ügyvitel, kiállás A diktátor támogatása
Kinek van joga? Akik rendelkeznek a király jóváhagyásával Akik rendelkeznek elég anyagi erőforrással Akinek mondanivalója van Akik lojálisak a vezetőhöz
Ki irányítja? Az uralkodó, a kormány Önszabályozó mechanizmusok, független bíróságok Közösségi szabályozás, etika A megfigyelés, megfélemlítás, besúgás, gazdasági és politikai ellehetetlenítés
Mi tilos/tiltott? A hatalom bírálata Rágalmazás, becsületsértés, szeméremsértés Támadás a köz- és a magánérdek ellen A vezető vagy a kormány bírálata
Tulajdonosi szerkezet? Vegyes köz- és magántulajdon Magántulajdon Vegyes köz- és magántulajdon Többnyire állami tulajdon
Mi a lényege? A kormányzati politika hatékonyságának növelése A  hatalom ellenőrzése A társadalmi érzékenység erősítése A sajtó a hatalom eszköze, fegyvere

Hallin és Mancini - Comparing Media Systems, 2004

Dimenzió Mediterrán/polarizált-sokszínű modell Észak- és közép-európai demokratikus modell Észak-atlanti liberális modell
Hol? Franciaország, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Portugália Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Svájc, Norvégia, Svédország, Hollandia, Franciaország Nagy-Britannia, USA, Írország, Kanada
Sajtópiac jellemzői? alacsony példányszámok, elit- és politikaorientált korán kialakult tömegsajtó, magas példányszámok Korán kialakult tömeg- és bulvársajtó, közepes eladott példányszámok
Politikai paralellizmus? Jelentős politikai befolyás, erősen véleményterhelt újságírás, kormányzati befolyás Erős pártsajtó-hagyományos, sokszínűség, semleges kereskedelmi média, autonómia Semleges bulvársajtó, tájékoztató jellegű újságírás, sokszínűség, autonómia
Szakmaiság mértéke? Alacsony minőség, eszközszerű, szócsűszerű sajtó Magas fokú, intézményesült önszabályozó mechanizmusok Magas fokú, nem intézményesült önszabályozó mechanizmusok
Az állam szerepe Erős állami jelenlét, állami támogatás, hosszabb-rövidebb ideig tartó cenzúra Erős állami jelenlét és szabályozás, erős közszolgálati média, állami sajtóalapok a finanszírozásban, a sajtüszabadság tiszteletben tartása Piaci alapú média, de erős közszolgálati média Nagy-Britanniában és Írországban

Dobek-Ostrowska - Four Models in CEE, 2015

Dimenzió Hibrid-liberális Átpolitizált Átmeneti Tekintélyelvű
Hol? Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia Magyarország, Horvátország, Bulgária, Románia, Szerbia Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Moldova, Ukrajna Oroszország, Fehéroroszország
Főbb jellemzők - Stabil, magas pontszám a demokrácia és médiaszabadság-rangsorokban
- Stabil politika
- Erős, államtól független piac
- Sok multinacionális szereplő
- Politikai függetlenség
 
- Csökkenő pontszámok a rangsorokban
- Erős pártsajtó
- Erősödő politikai és kormányzati befolyás
- Alacsonyabb demokratikus elköteleződés
- Gyenge újságírói normák, magas fokú elfogultság
- Oligarchizáció
 
- szegény országok
- alacsony pontszámok
- politikai instabilitás
- gyenge ellenzék
- oligarchatulajdonlás
- erős összefonódás a politikai és gazdasági elittel
- kevés független szereplő az "ellenzék" szerepében

 
- Újságírók megfigyelése, megfélemlítése
- fizikai erőszak
- cenzúra
- a gazdaság és politika összefonódása
- nincs független médiaszereplő
- erős állami, kormányzati kontroll

Magyarország

Ki, mikor? Elnevezés
Lázár, 1992 Többpárti sajtórendszer
Splichal, 1994 Italianizáció
Wyka, 2007 Berlusconizáció
Jakubowicz, 2008 Mediterranizáció - vö: Hallin és Mancini 2004
Polyák-Urbán, 2013– Foglyul ejtett
Bajomi-Lázár, 2013 Pártgyarmatosított
Becker, 2013 Vazallus
Dobek-Ostrowska, 2015 Átpolitizált
Bátorfy, 2017 Irányított
Bajomi-Lázár, 2018 Putyinizálódó
Bajomi-Lázár, 2019 Patrónusi-kliensi
Bátorfy, 2019 Tekintélyevűsödő - vö: Four Theories of Press

Újságírószerepek

Kérdés Semleges Őrkutya Aktivista Propagandista
Hol Anglia, USA Anglia, USA Franciaország, Oroszország Szovjetúnió, náci Németország
Célja? Tájékoztatás, szórakoztatás A hatalom ellenőrzése Ügyintézés, figyelemfelhívás, képviselet A hatalom, vagy politikai érdek szolgálata
Jellemző műfajok? Hír, infotainment, riport Riport, tényfeltáró cikk Tényfeltáró cikk, véleményvezérelt tényalapú cikk Interjú, álhír, véleménycikk
Ki fizeti? Akik rendelkeznek a király jóváhagyásával Akik rendelkeznek elég anyagi erőforrással Akinek mondanivalója van Akik lojálisak a vezetőhöz
Mi tilos/tiltott? - Vélemény Közösségi és egyéni érdek megsértése A hatalom vagy politikai érdek képviselete, 
Mi tilos/tiltott? A hatalom bírálata Rágalmazás, becsületsértés, szeméremsértés Támadás a köz- és a magánérdek ellen A vezető vagy a kormány bírálata
Médiatípusok Bulvár, kereskedelmi tévé Klasszikus nyomtatott sajtó, közszolgálati média, online média Online média, blogok,  Többnyire állami tulajdon
Financiális háttér? Kereskedelmi hirdetés, példányszámeladás, kábeldíjak, befektetések Kereskedelmi hirdetés, pályázatok, állam Pályázatok, közösségi finanszírozás Eltérített kereskedelmi hirdetések, állami hirdetések, állami megbízások

Újságírótípusok

"A Népszabadság rögtön a puskák után jön, és így is kell neki dolgozni"

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. január 25.-i ülésén

  1. Az újságíró elsődleges kötelessége az igazság keresése.

  2. Elsődlegesen az állampolgároknak tartozik lojalitással.

  3. Az újságírás lényege a bizonyítás tudománya.

  4. Az újságírónak kötelessége távolságot tartania azoktól, akikről ír.

  5. A hatalom független őrkutyájaként kell szolgálnia a közt.

  6. Fórumot kell biztosítania a nyilvános kritikának és a megegyezésnek.

  7. Törekednie kell a fontos dolgokat érdekesen és relevánsan bemutatni.

  8. A híreket részletesen és arányosan kell bemutatnia.

  9. Az újságírónak használnia kell a személyes lelkiismeretét.

  10. Az állampolgároknak ugyanúgy vannak jogaik és kötelességeik, amikor a hírekkel van dolguk.

Bill Kovach and Tom Rosenstiel - The Elements of Journalism, 2002

Lépcsőfokok Angolszász Magyarország
1. Szakirányú egyetemi tanulmányok, journalism school Főiskolai, egyetemi tanulmányok
2. Egyetemi lap, ösztöndíj Helyi vagy országos lap (gyakornokként)
3. Lokális, regionális lap 30-35 évesen sztárstátusz
4.  Nagyvárosi, országos lap (gyakornok) 15-20 év karrier
5. Sok munkahelyváltás, városváltás pályaelhagyás
6. 40-50 év karrier
7. Sztárstátusz, egyetemi katedra
8. Szabadúszás

Karrierkülönbségek

Bob Woodward (1943–)

  • Yale, jogi tanulmányok

  • Katonai karrier

  • 1970 - Washington Post, gyenge cikkei miatt kirúgják két hét után

  • Montgomery Sentinel, helyi hetilap

  • 1971 - Ismét Washington Post

  • 1972 - Carl Bernsteinnel közösen nekiállnak a Watergate-ügyet feldolgozni

  • 1973 - Pulitzer-díj

  • 1974 - Nixon lemond

  • 1974 - Megjelenik Az elnök emberei könyvben

  • 1976 - Kijön a film, 8 Oscar-jelölés

  • Soha korábban annyian nem jelentkeztek újságírónak, mint akkor

  • 2002 - Második Pulitzer-díj 2001. 9/11-es tudósításai miatt

  • Az iraki invázió során Bush mellé áll

  • Az Obama adminisztrációval több vitája is van

  • Kritikusai: túl sok névtelen forrás, szenvtelen stílus, több pontatlanság

Glenn Greenwald (1967–)

  • Filozófiai, jogi tanulmányok
  • Politikusnak készült
  • 1994-2005 saját ügyvédi iroda, emberi jogi és alkotmányos kérdések
  • 2005 - elkezd blogolni (Unclaimed Territory), egy évvel később a legjobb új blognak választják
  • 2007 - Salon nevű lap, oknyomozás (NSA, anthrax)
  • 2012 - Guardian
  • 2013 - Snowden-ügy, CIA, lehallgatási botrány
  • 2014 - The Intercept - Amerika egyik legjobb oknyomozó portálja, de többek szerint túl sok orosz titkosszolgálati forrásuk van
  • Az Egyesült Államok egyik legjobb oknyomozója jelenleg
  • Gyakran fellép előadóként, egyetemeken, konferenciákon
  • Politikai kommentátor is
  • Kritikusai: túl közel került Snowdenhez, nem volt vele elég kritikus

Boston Globe - Spotlight

  • A Boston Globe nevű helyi lapnál külön oknyomozó csapat
  • Be akarták zárni
  • Új főszerkesztő 2001-ben, Martin Baron
  • A csapat utolsó dobása
  • A Bostoni Katolikus Püspökség szexuális zaklatásai után kezdenek el nyomozni
  • 5 katolikus elöljáró belebukik a botrányba
  • 2003-ban Pulitzer-díj
  • 2015 - Spotlight című film, Oscar-díj

Stephen Glass (1972–)

  • 1994 - A Pennsylvaniai Egyetem lapjának vezető szerkesztője, ahol Sabrina Erdely munkatársa
  • Csodagyereknek tartják
  • 1995 - The New Republic
  • Emellett ír a Rolling Stone-nak és a Harper’s Bazaarnak
  • Rendkívül népszerű újságíró lesz
  • 1996 - első jelek, hogy valami nem stimmel az írásaival
  • 1997-ben a második nyilvános levél egy cikkével kapcsolatban a pontatlanságai miatt
  • 1997 május - A Republikánus Nemzetgyűlés elnöke kitalációnak nevezi a Spring Breakdown cikkét
  • 1998- Hack Heaven - kitör a botrány, Glass nem is volt ott a konferencián
  • Vizsgálat: Glass 41 cikkéből 27 tartalmazott kitalációkat, vagy az események meg sem történtek
  • 2000 - jogi diploma
  • 2003 - Önéletrajz
  • 2003 - Film
  • 2015 - Újra újságírás

ELTE MMI - Médiarendszerek, újságírószerepek

By Attila Bátorfy

ELTE MMI - Médiarendszerek, újságírószerepek

  • 157