A népzenekutatás

A népdal öntudatlanul működő természeti erő átalakító munkájának eredménye: minden tanultságtól ment embertömeg ösztönszerű alkotása. Ép olyan természeti tünemény, mint pl. az állat- vagy növényvilág különféle megnyilvánuló formái.

Bartók Béla, A magyar népdal (1924)

Bartók Béla és Kodály Zoltán

1908

A népzenekutatás célja (Bartók, 1924)

1. népdalok tudományos rendszerbe foglalt gyűjteményét létesíteni
2. összehasonlítás alapján megállapítani az egyes zenei stílusokat, eredetükre rávilágítani

Hol segíthet ebben a gépi tanulás?

1. a betanított osztályozók
   → címkézetlen adatok kategorizálása
2. modellek eredményének vizsgálata → új hipotézisek felállítása, megfigyelések igazolása

⇒ a kutatás célja: erdélyi népzenei régiók felismerése a felügyelt gépi tanulás módszereivel

Az adathalmaz

• A felhasznált felvételek többsége Kallós Zoltán gyűjtéseinek része (MTA Zenetudományi Intézet Online Adatbázisai)
• Címkézés - régiók szerint

Hanganyagtól a tanulási adathalmazig

1. 30 másodperc hosszú szegmensekre darabolás
2. Ablakolt Fourier Transzformáció (STFT)
3. Mel-szűrők alkalmazása

a) STFT

b) Mel-háromszögszűrők

Mel spektrogram

koboz

furulya és ütőgardon

Konvolúciós neurális hálók

Architektúrák

• idő-architektúra: 1D-s konvolúció az idő-tengely mentén
• frekvenia-architektúra: 1D-s konvolúció a frekvencia-tengely mentén
• fekete doboz: 2D-s szűrők
• konvolúciós visszacsatolt háló
  • konvolúciós rész: 2D-s szűrők elemi jellemzők
  • visszacsatolások: időben nagyobb kiterjedésű motívumok
• kombinált modell: egy idő-tengely mentén és egy frekvencia-tengely mentén konvolváló architektúra kimeneteinek összegzése

! az utolsó két réteg minden esetben teljesen összekapcsolt (fully-connected)

Kísérletek

A három legnépesebb osztályon: Mezőség, Székelyföld, Moldva

• kernelek alakjának módosítása
• rétegek számának növelése
• dupla konvolúció alkalmazása
• dropout
• batch normalization (kötegenkénti normalizálás)
• cyclical learning rate (ciklikus tanulási ráta)

idő-architektúra

visszacsatolt háló

Eredmények

4-szeres keresztvalidáció a teljes adathalmazon

Eredmények

idő-architektúra

visszacsatolt háló

Következtetések

• időbeli jellemzőket felismerő architektúrák sikeressége → az erdélyi népzenében a régiókat a ritmus jobban meghatározza, mint a melodikus tartalom
• elszigetelt régiókat jobban, közeli régiókat kevésbé tudnak megkülönböztetni a modellek
• Székelyföld és Bukovina népzenei anyagának hasonlóságát az osztályozók eredményei is tükrözik

⇒ a konvolúciós neurális hálók képesek lényeges népzenei jellemzők felismerésére

Köszönöm a figyelmet!