ÚJSÁGÍRÓI NORMÁK

ÉS

ETIKA

norma: olyan szabályok és minták összessége, amellyel a legtöbb ember egyetért. 

etika: azoknak az erkölcsi alapon álló meggyőződéseknek az összessége, amelyek segítenek a helyes és helytelen dolgok különválasztásában

Cambridge Dictionary

AZ A BAJ

ki az, aki hazudna annak érdekében, hogy a családját megmentse egy tragédiától?

ki az, aki hazudna annak érdekében, hogy a családját jobb helyzetbe hozza?

ki az, aki hazudna egy másik családról annak érdekében, hogy a saját családját megmentse egy tragédiától?

ki az, aki hazudna egy másik családról annak érdekében, hogy a saját családját jobb helyzetbe hozza?

MI A JÓ?
MITŐL LESZ VALAMI JÓ?

KIVEL/MIVEL KELL JÓT TENNEM

Etika

Deontológia

Kategorikus imperatívusz (Kant)
Kontraktualizmus (Rawls)

Utilitarianizmus (Mills, Bentham)

Államerkölcs
Intellektualizmus

Pragmatizmus

Erkölcs és etika nem állandó, az idők során változnak

Emotizmus/Etikai szkepticizmus

Az erkölcsi előírások nem igazolhatók

Ha valaki azért nem tesz meg valamit, mert fél a következményektől, az nem erkölcsös

Az erkölcsinek mondott döntések racionálisak

Az erkölcsi ítéletek nem tényállások, hanem az állító emócióit fejezi ki

Konzekvencializmus

Mandeville: az ember nem azért jó, mert eredendően jó, hanem azért, mert rájött, hogy jót cselekedni racionális.

A CÉL = JÓT TENNI/HELYESEN CSELEKEDNI
ESZKÖZÖKET RENDELÜNK HOZZÁ


NÉHA EGYBEESIK AZ ERKÖLCSÖSSÉGGEL, NÉHA NEM

MI KÖZE ENNEK AZ ÚJSÁGÍRÁSHOZ?

Mit tennénk?

Van egy párt, amelynek politikájával egyetértünk. A párt egyik politikusáról terhelő bizonyítékok jutnak el hozzánk, amelyből világosan kiderül, hogy korrupt. Megírnánk-e abban a tudatban, hogy valószínűleg emiatt a párt elveszíti a választásokat egy olyan párttal szemben, amelyet kifejezetten kártékonynak tartunk?

Mit tennénk?

Az intézetünk egyik oktatójáról kiderül, hogy hallgatókat zaklat, de az intézet vezetése el akarja tussolni. Megírnánk-e az ügyet annak tudatában, hogy az eset olyan tanárokra is rossz fényt vet, akiket személy szerint nagyra tartunk és szeretünk, és az esetet be lehet tolni abba a narratívába, hogy "ezek ilyenek"?

Normatív (előíró) elmélet

Milyennek kellene lennie a médiának?

Mik az elvárások vele szemben?

Milyen eszközökkel lehet ezt elérni?

1956

Kérdés Tekintélyelvű Libertárius Társadalmilag érzékeny Szovjet-kommunista
Mikor, hol alakult ki? 17. század, Anglia 18. század, Anglia, USA 20. század, USA 20. század, Szovjetúnió, Olaszország, Németország
Miből vezethető le? A király vagy a kormány abszolút hatalmából A racionalizmusból és a természeti jogokból A sajtószabadság ideájából A marxizmus-leninizmusból
Mi a célja? Az uralkodó, a vezető, a kormány vagy az állam támogatása Tájékoztatás, szórakoztatás, az igazság keresése és a hatalom ellenőrzése Tájékoztatás, figyelemfelhívás, ügyvitel, kiállás A diktátor támogatása
Kinek van joga? Akik rendelkeznek a király jóváhagyásával Akik rendelkeznek elég anyagi erőforrással Akinek mondanivalója van Akik lojálisak a vezetőhöz
Ki irányítja? Az uralkodó, a kormány Önszabályozó mechanizmusok, független bíróságok Közösségi szabályozás, etika A megfigyelés, megfélemlítás, besúgás, gazdasági és politikai ellehetetlenítés
Mi tilos/tiltott? A hatalom bírálata Rágalmazás, becsületsértés, szeméremsértés Támadás a köz- és a magánérdek ellen A vezető vagy a kormány bírálata
Tulajdonosi szerkezet? Vegyes köz- és magántulajdon Magántulajdon Vegyes köz- és magántulajdon Többnyire állami tulajdon
Mi a lényege? A kormányzati politika hatékonyságának növelése A  hatalom ellenőrzése A társadalmi érzékenység erősítése A sajtó a hatalom eszköze, fegyvere

Kritika

  • A modernitás és az észak-atlanti, angolszász sajtó idealizálása
  • A semleges őrkutya-újságírás idealizálása és romantizálása
  • A média szereplői ugyan normatívan gondolkodnak, de máshogy cselekszenek
  • Nincsenek homogén médiarendszerek

Deskriptív (leíró) elmélet

Milyen valójában?

Miért különbözik az elvárásoktól?

 

2004

2015

Dimenzió Mediterrán/polarizált-sokszínű modell Észak- és közép-európai demokratikus modell Észak-atlanti liberális modell
Hol? Franciaország, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Portugália Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Svájc, Norvégia, Svédország, Hollandia, Franciaország Nagy-Britannia, USA, Írország, Kanada
Sajtópiac jellemzői? alacsony példányszámok, elit- és politikaorientált korán kialakult tömegsajtó, magas példányszámok Korán kialakult tömeg- és bulvársajtó, közepes eladott példányszámok
Politikai paralellizmus? Jelentős politikai befolyás, erősen véleményterhelt újságírás, kormányzati befolyás Erős pártsajtó-hagyományos, sokszínűség, semleges kereskedelmi média, autonómia Semleges bulvársajtó, tájékoztató jellegű újságírás, sokszínűség, autonómia
Szakmaiság mértéke? Alacsony minőség, eszközszerű, szócsűszerű sajtó Magas fokú, intézményesült önszabályozó mechanizmusok Magas fokú, nem intézményesült önszabályozó mechanizmusok
Az állam szerepe Erős állami jelenlét, állami támogatás, hosszabb-rövidebb ideig tartó cenzúra Erős állami jelenlét és szabályozás, erős közszolgálati média, állami sajtóalapok a finanszírozásban, a sajtüszabadság tiszteletben tartása Piaci alapú média, de erős közszolgálati média Nagy-Britanniában és Írországban

Kritikák

  • Nyugati fókuszú
  • Indokolatlan túlysúlyban van a nyomtatott sajtó és az oknyomozó újságírás
  • Túl sok a kivétel a koherensnek gondolt kategóriákon belül
  • Alpiacok különféleképpen működnek még egy országon belül is, így nagyon nehéz rendszert alkotni belőlük
Dimenzió Hibrid-liberális Átpolitizált Átmeneti Tekintélyelvű
Hol? Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia Magyarország, Horvátország, Bulgária, Románia, Szerbia Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Moldova, Ukrajna Oroszország, Fehéroroszország
Főbb jellemzők - Stabil, magas pontszám a demokrácia és médiaszabadság-rangsorokban
- Stabil politika
- Erős, államtól független piac
- Sok multinacionális szereplő
- Politikai függetlenség
 
- Csökkenő pontszámok a rangsorokban
- Erős pártsajtó
- Erősödő politikai és kormányzati befolyás
- Alacsonyabb demokratikus elköteleződés
- Gyenge újságírói normák, magas fokú elfogultság
- Oligarchizáció
 
- szegény országok
- alacsony pontszámok
- politikai instabilitás
- gyenge ellenzék
- oligarchatulajdonlás
- erős összefonódás a politikai és gazdasági elittel
- kevés független szereplő az "ellenzék" szerepében

 
- Újságírók megfigyelése, megfélemlítése
- fizikai erőszak
- cenzúra
- a gazdaság és politika összefonódása
- nincs független médiaszereplő
- erős állami, kormányzati kontroll

2001

1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése

2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie

3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság

4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír

5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia

6. Helyet kell adnia a nyilvános kritikának és a kiegyezésnek

7. Törekednie kell arra, hogy a jelentős dolgokról érdekfeszitően tudósítson

8. A hírekről átfogóan és arányosan kell tudósítania

9. Az újságíróknak hagyni kell, hogy a saját lelkiismeretük szerint dolgozzanak

10. Az állampolgároknak vannak jogaik, de van felelősségük is.

1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése

2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie

3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság

4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír

5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia

1. IGAZSÁG

2. FÜGGETLENSÉG

3. PÁRTATLANSÁG/OBJEKTIVITÁS/KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG

4. EMPÁTIA/ÉRZÉKENYSÉG

5. ÁTLÁTHATÓSÁG/ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

DILEMMÁK

Az igazság mint probléma

Igazság = egyedülálló, drága megtudni

Újságírói igazság = a lehető legközelebb jutni


Hazugság = Nagyon könnyű ezerfélét hazudni ugyanarról a témáról és a hazugság ingyenes. Jól hazudni nehéz, mert tudni kell az igazságot.


Bullshit = Nem kell tudni az igazságot hozzá

Normatív elvárások

vs.

Gyakorlat

1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése

2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie

3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság

4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír

5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia

6. Helyet kell adnia a nyilvános kritikának és a kiegyezésnek

7. Törekednie kell arra, hogy a jelentős dolgokról érdekfeszitően tudósítson

8. A hírekről átfogóan és arányosan kell tudósítania

9. Az újságíróknak hagyni kell, hogy a saját lelkiismeretük szerint dolgozzanak

10. Az állampolgároknak vannak jogaik, de van felelősségük is.

1. Az újságírás elsődleges kötelezettsége az igazság keresése

2. Az újságírásnak az állampolgárokhoz kell lojálisnak lennie

3. Az újságírás lényege a módszeres bizonyíthatóság

4. Az újságírónak függetlennek kell lennie attól, amiről ír

5. Az újságírásnak a hatalom ellenőrzését kell szolgálnia

Hanitzsch & Vos

Hanitzsch & Vos

Hanitzsch & Vos

Köszönöm a figyelmet!

Újságírói normák és etika

By Attila Bátorfy

Újságírói normák és etika

  • 481