counter data/m_ss_ng d_t_ 

adataktivizmus a Hull House Projekttől a kortárs feminicide kutatásokig

Bátorfy Attila

kritikai adatkutatás

danah boyd - Kate Crawford: Critical Questions for Big Data, 2012
ismeretelméleti, módszertani és etikai kérdések

• kinek van joga adatot gyűjteni?
• kinek van joga az adatgyűjtéshez elengedhetetlen kérdéseket feltenni?
• kinek van joga az adatot értelmezni, elemezni, közzétenni?
• ki dönti el, hogy az adatot milyen célokra használja fel a kormány vagy a vállalati szektor?
• van-e joga az állampolgárnak tudnia azt, hogy az adatait mire használják?

counterdata/ellenadat
azoknak a sokszor, de nem minden esetben részvételi adatgyűjtési és értelmezési gyakorlatoknak az összessége, amely kiegészíti, finomítja vagy visszautasítja az állami és vállalati adatgyűjtésekből következő kormányzati, vállalati vagy éppen tudományos társadalmi narratívákat. 

missing data/hiányzó adat

azoknak az adatoknak az összessége, "amelyek nincsenek, de létezniük kellene" (Onuoha 2016), vagy amelyek léteznek, ám különféle okok miatt az államok, vállalatok vagy a tudomány nem teszik őket elérhetővé a társadalmi kontroll számára.

a hiányzó adat előállítása lehet ellenadat

data justice

a társadalmi adatok gyűjtése

• a 19. század második feléig evidens, hogy ezeket az adatokat az állam gyűjti a szükséges apparátus/szakemberek megbízásával
• a népszámlálások célja az ókortól a 18. századig: vagyonbecslés, adóbeszedés, katonai szolgálat
• a 17. századtól kezdve kisebb adatgyűjtések (John Graunt, Jean Talon) kiegészülnek különféle egészségügyi, származási, vallási adatokkal + azok matematikai elemzésével
• 18. század: politikai aritmetika vs. statisztika
• 19. század: az első, országos nagy, modern népszámlálások (Poroszországban már 1719-ben!)
• antropometrika, társadalmi fizika, pozitivizmus, "a középember" megmérése és előállítása (Quételet), eugenika (Galton), normalitás
• Balzac: "az egész francia társadalmat a statisztikusok elvárásai szerint szervezték újra" A falusi plébános, 1838

Előzmények:

• Valentine Seaman (1798)
• John Snow (1854)
• Florence Nightingale (1858)

Florence Kelley, Jane Addams és a Hull House Project, 1895

• 1889: Jane Addams és Ellen Gates Starr alapítja
• Európából érkező bevándorlók laknak benne
• 1964-65-ben a University of Illinois Chicago építése miatt a komplexum nagy részét lebontják

• A "New Woman" feminista mozgalom fellegvára
• A Hull House-t "egyetemi nők közössége" vezeti
• A bevándorló lakók számára ingyenes tanulási és kulturális lehetőségek, előadások, koncertek, beszélgetések (Weber, DuBois, Dewey is az előadók között)
• 3R: residence, research, reform
• Hull House kutatási projekt: a lakóközösség és szomszédságának szociológiai kutatása
• 1891–1899: Florence Kelley, "kutatásvezető, szervező"
• Módszertan: a lakóközösség bevonásával a kérdések kidolgozása, az adatok gyűjtése, értelmezése
• 1895: "Hull House Maps and Papers" - a cikkeket részben Addams és Kelley, többségében azonban a "kutatókká" váló lakók írták. Térképek: Kelley
• Hatása: Chicago School of Sociology, társadalmi problémák (etnikum, származás, vagyon) eloszlásának térképezése

Hull House kereseti térkép

WEB DuBois és az American Negroes, 1900

• 1868–1963
• "free black" családba született
• szociológus, polgárjogi aktivista
• Fisk, Berlini Egyetem, Harvard
• Az első afrikai-amerikai, aki doktori címet kapott
• "The American Negroes", 1900
• The Soul of Black Folk, 1903

• 1900: Párizsi Világkiállítás
• The American Negroes kiállítás, de nem az Egyesült Államok pavilonjában
• DuBois mellett Daniel Murray könyvtáros, Thomas Calloway jogász-politikus
• Háttér: az amerikai népszámlálás ugyan gyűjtött adatokat az afrikai-amerikaiakról, ám az adatközlésekben és atlaszokban többnyire mint "rabszolgák" szerepeltek. Az 1889-es párizsi kiállítás rasszizmusára reakció.
• A kongresszus 15 ezer dollárral támogatta a kiállítást. 
• Cél: statisztikai adatokkal és ábrázolásokkal bemutatni az európai közönségnek az afrikai-amerikaiak hozzájárulását az Egyesült Államok gazdaságához, kultúrájához
• A kiállítást az amerikai sajtó és a hivatalos értesítő is ignorálta

Jahn Ferenc és a Kispest Szociográfiája kiállítás, 1937

• 1902–1945, zsidó család, orvos
• Orvosként az 1920-as évek végére a mai Dél-Pesten (Kispest, Peszszentlőrinc Pesterzsébet, Csepel és Kőbánya) működött. 
• 1929: Kispesten belép a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba
• 1931: tagja az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának
• 1936: Kispest képviselőtestületének tagja
• 1940: illegális kommunista tevékenység miatt letartóztatják, megkínozzák
• 1943: az Orvoskamara kizárja
• 1944: Elhurcolják Dachauba
• 1945: Meghal a koncentrációs táborban

• Orvosi pályája mellett munkásszociológiával is foglalkozott
• 1937-ben megszervezi a Kispest Szociográfiája kiállítást
• Részben hivatalos adat, részben saját gyűjtés
• Eredetileg 1937 április 18 és 25 között lett volna látható
• Darányi Kálmán belügyminiszter 3 nap alatt betiltatja
• Az oka: államellenes izgatás, felforgatás, a közbizalom
  rombolása, kommunista agitáció
• 150, zömében képekkel, statisztikai ábrákkal operáló
  tabló Kispest fejlettségi állapotáról, a munkások és a
  parasztok anyagi, egészségügyi, lakhatási viszonyairól
• Kispesten nyomorognak az emberek, miközben
  hivatalosan Magyarországon nincsenek szegények
• A kiállítás anyaga túléli a II. VH-t, az anyag a
  Népművelési Minisztériumba kerül, ahol a MÉH-ben
  végzi
• A kiállításról készült képek fotóanyagát a Jahn-család
  közzétette
• 1938: Táj és Népkutató Intézet kiállítása - hasonló sors

Mimi Onuoha: The Library of Missing Datasets, 2016

2.0: POC

3.0: private

Catherine D'Ignazio: Data Feminicide, 2019-

• data feminicide: egyszerre hiányzó adat és ellenadat
  a hivatalos állami/kriminalisztikai adatfelvétel a nők ellen elkövetett, sok esetben halálos kimenetelű erőszakról módszertanilag hanyag, hiányos, jóval kevesebb regisztrált esetszámot mutatnak, mint a valós erőszakok számai
• az államok és az kriminálstatisztika sokszor szándékosan alulszámolja a nők ellen elkövetett erőszakot még a demokratikus országokban is
• ellenadat: civilek, aktivisták segítségével részvételi adatgyűjtések, amelyek a hivatalos adatközlésekkel szemben ellennarratívát kínálnak, tudatosítják a probléma súlyosságát és policytevékenységet folytatnak

counterdata vs. counterdata

civil aktivizmus vs. álcivil aktivizmus

Köszönöm szépen a figyelmet!

batorfy.attila@elte.btk.hu